8.

Intettem nekik,hogy maradjanak csöndben. 2 valaki jött szaladva. 3 pedig őket üldözte. Az a 2 valaki felmászott a fára és megláttak minket, de csak néztek.  Az a 3 személy csak nézett körbe. Nem láttam hányadik körzet de volt egy olyan érzésem, hogy kaptunk néhány Hivatásost. Elővettem egy nyílvesszőt, felhúztam majd rálőttem egy férfira. Az egyből felnézett és meglátott minket.
- Kit látnak szemeim - nézett fel Nikola
Kedvesen rájuk néztem, de Trenton egy kést dobot felé.
- Fuss - kiabáltam, leugrottunk a fáról és futunk  amerre csak tudtunk. Jason velem jön....Trent pedig elfut  a másik irányba. Jason megfogja a kezemet, valami szarságokat kiabálnak utánunk, de nem érdekel. Egyszer csak Jason megbotlik. Ezután minden olyan lassan történik.....Valaki eldob egy kést, a kés pedig csak úgy repül a levegőben. Én is megbotlok és a kés felém repül. De Jason elém ugrik és akkor megtörténik a baj. A kés a szíve alatt ál meg. Vérzik. Akkor meglátom őket. 1.körzet. Felhúzom a nyílamat és rájuk lövök, a lány eldob egy kést de én gyorsabb vagyok. Az ágyú eldördül, én pedig  leülök Jason mellé. A szemem már könnyes. Fáj.
- Vedd le a kabátomat, ez majd melegít éjszaka, hogyha én nem tudtak - beszélt hozzám és ő is sírt
- Nem, minden rendben lesz - hajoltam oda hozzá, és megcsókoltam. Úgy csókoltam, hogy tudom ez lehet az utolsó. A könnyeink belefolytak a csókba, de nem érdekelt. Mikor elszakadtunk egymástól, rám mosolygott. Levettem a kabátot, és leolvastam a szájáról azt, hogy menny el, kérlek!
Ezt pedig meg is tettem. Csak folytak a könnyeim. A Bőség szaru felé mentem. Odafelé menet nem találkoztam senkivel. A Szarunál, leültem a fűre és megszólalt az ágyú. Meghalt. Jött a légpárnás....és mikor az jött....én rá lőttem. Mikor elment akkor kiabáltam el magamat.
- A kurva életbe! Rohadjon meg mindenki a Kapitóliumban! - Ekkor tudtam, hogy már nem vessz a kamera - Mi van Snow? Nem tudod elfogadni az igazságot? Te ölted meg őt!
A végénél már összeestem és a térdemen voltam....a mellkasomat fogtam és úgy kiabáltam
- Gyertek, ti csicskát! Öljetek meg!
A földre feküdtem és úgy maradtam. Én és a fájdalom.......Nem rég találtam meg...és már vége is.......
Egy barna göndör hajú fiú jött felém.......Trenton.....el kéne mennem........ egyszer majd ő is meghal.....Nem ő nem fog, megfogadom, hogy Trenton Wild nem fog meghalni. Kiviszem őt innen élve.
Trenton leült mellém és megfogja a kezemet.
- Nem tudom, hogy most mit érzel. De azt tudom, hogy Jason nem azért halt meg, hogy te nyerhess Rum. De te mindjárt elmondod hol vagy! Rumer a házaknál voltam és hallottalak! Megakarod magatad öletni? Mert ha igen jó úton haladsz! Ha ezt akarod akkor Jason hiába halt meg! - kiabált felem, én pedig megöleltem
- Jó ember nem nyerhet - súgtam a fülébe
Erre pedig még jobban magához ölelt. Felálltam majd elindultunk. Hagyom hogy vezessen. Leülünk az egyik fa alá, és akkor valami esik le az égből. Kinyitom, egy levél van  a csomag tetején:
A 12.körzet szurkol és sajnálom - M.
Íjjak és egy kard. Éles. Szóval nekünk készült. A kardod oda dobtam Tenton-nak, én pedig lefeküdtem aludni. Jason kabátját pedig mellém vettem. És megszagoltam. Az ő illata volt. A könnyem pedig kicsordult.

7.

Mikor a szemébe néztem reggel, a pillangóim csak úgy tomboltak, az a kék szem. Imádom. Megint kaptunk kaját, de most húst is, a 2.körzetből. Kimásztam a takaró alól és Jason-el kéz a kézben oda mentünk a tűzhöz. Leültem mellé és a fejemet a vállára hajtottam, Trent csodálattal nézett minket.
-Akkor ma hová megyünk?-kérdeztem
-Szerintem megyünk egy kicsit körbe nézni, ember szinten, ha találunk valakit öljük meg-mondta Trent
-Én nem ölök meg senkit-mondta Jason
-Én csak akkor ha muszáj, de szerintem mindenki rám vadászik-magyaráztam
Egyszer csak egy madarak hangját hallottam a fejem felett, és néhány őzt a hátam mögött, és egy hangos menést, felálltam, a többiek is így tettek, ahogy megláttam azt a valamit egyből futni kezdünk, egy medve volt, vagy is 3 medve. Felhúztam az íjamat, és rálőttem egyre és el is találtam és meg is halt, Trent is megöl egyet, de Jason............hol van Jason? Úr isten. Körbe néztem és megláttam a medve alatt volt, éppen vele küzdött, levette magáról én pedig akkor dobtam el egy kést, ami a medve szívét találta el.
-Ezek honnan jöttek? -kérdeztem
-Biztos nem csak úgy -mondta Jason és megfogta a kezemet majd elindultunk
A házak között találtuk magunkat, itt még nem járt senki ezek szerint messze vannak még a többiek de az is lehet hogy félelemből nem jöttek ide. Bementünk az egyik házba de csak addig ameddig össze nem  szedtük az összes vizet és kaját, ezt tettük mindegyik házzal, nem maradt már semmi egyikben sem. Elindultunk az erdőbe vissza, sötét volt már, felmásztunk egy fára, először Trenton ment, de mielőtt felmentem volna Jason szembe fordított magával, és megcsókolt. Atya.Úr.isten.A csók elég gyengéd volt, a kezeimet a hajába túrtam, ő pedig a kezét a derekamon nyugtatta. így álltunk csókolózva egészen a himnuszig, összebújva, néztük az eget, de ma nem halt meg senki.
-Tudod mióta vártam erre, szeretlek Rumer-suttogta nekem a szerelmem
-Szeretlek-mondtam
-Mássz-mondta és elindultam fel megálltam az egyik ágnál és Trenton pedig rám kacsintott.
Jason felmászott mellém, és összebújva elaludtunk, békésen aludtuk egészen egy ágyú dörrenésig, és persze egy kőzeröl jövő kiáltásig